A Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja idén is lehetőséget teremtett a szülők és diákok számára, hogy a rendezvénysorozat keretében megismerkedjenek az érettségi utáni képzésekkel, a középiskolákkal, szakma- és pályaválasztási lehetőségekkel. 2014. november 14-én a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán, a középiskolák kiállításán és szakmabemutatón Amreinné dr. Gál Klaudia, a Tolna Megyei Kormányhivatal igazgatója köszöntötte a látogatókat.

Volt idő, kezdte köszöntőjét az igazgató, mikor a szülők arra biztatták gyerekeiket, hogy valami becsületes szakmát tanuljanak ki, mert csak akkor lesz belőlük rendes ember. Később a kétkezi munka leértékelődött, és azzal ijesztgették a gyerekeket, ha nem tanulnak, akkor mehetnek dolgozni, és egyre több szülő küldte gyermekét gimnáziumba, mert a diplomás állásoknak volt nagy vonzereje. Ez a tendencia a mai napig tart. Nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez vezető egyetlen út a gimnázium, az érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola elvégzése.
A korábbi iskolarendszer egy féloldalas társadalomhoz vezet, ahol egyre többen képviselik az elméletet, és egyre kevesebben a gyakorlatot. Hazánkban 7,4 % körüli a munkanélküliség, és mégis vannak betöltetlen állások, melyekre nincs felvehető szakember. Ma Magyarországon foglalkoztatási szerkezetváltásra van szükség, hiszen mindössze félmillió ember végez termelőmunkát, mellyel szemben egyes becslések szerint másfél millió fő közvetlen munkájára lenne szükség. Ez olyan luxus, hangsúlyozta Amreinné dr. Gál Klaudia, amit nem engedhetünk meg magunknak. Magyarország ma már képes arra, hogy fejlessze iskoláit, és olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely igazodik a munkaerőpiaci igényekhez, amely nem konzerválja társadalmi különbségeket, hanem minden gyerek részére, jöjjön bármilyen családi háttérrel is, éljen bárhol az országban, esélyt ad a tanulásra, az előrejutásra. Szent-Györgyi Albert szavait idézve: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Fontos cél, hangsúlyozta, hogy akik tanulni akarnak Magyarországon, és elérik a tanuláshoz szükséges követelménybeli határt, azok számára nyitva áll a felsőoktatás, de ma a munkaerőpiacon egy jó szakma ugyanannyit, vagy adott esetben többet is érhet, mint a diploma. Magyarországnak jó szakemberekre van szüksége.
Hazánkban egy új korszak indul, amikor minden fiatal, aki szakmát tanul, jó eséllyel munkát is talál. Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú társadalom, ahol az emberek munkából élnek és nem segélyből, de fontos, hogy olyan mesterséget tanuljanak a gyerekek, amivel később el is tudnak helyezkedni a szakmájukban. Fontos, hogy a családok rájöjjenek, hogy a sikeres élethez szakmán keresztül is vezethet az út, a kormány felelőssége pedig, hogy úgy megemelje a szakmunkásképzés színvonalát, hogy a szülők rájöjjenek, hogy ez vonzó életpálya lehet gyermekük számára.
A duális képzés bevezetésének szükségességéről konszenzus van. Ennek a képzési formának megvannak a hagyományai Magyarországon, lényege, hogy a diákok az elméleti képzésben az oktatási intézményekben részesülnek, gyakorlati oktatást pedig a cégeknél végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét iskolában, másik részét az iskolákkal együttműködő cégeknél töltik. A rendszer előnye, hogy a tanulók a szakmai képesítés megszerzését megelőzően olyan szakmai tapasztalatokra tesznek szert, mely később segíti elhelyezkedésüket.

A jövő a szakképzésben van, ami a szakiskolákban kezdődik és a mérnöki világban végződik. Mindenki attól függően juthat előre, hogy mennyit képes, mennyit akar beletenni, milyenek a képességei, tehetsége, elszántsága. Fontos, hogy legyenek művelt embereink, de ugyanolyan fontos, hogy meg is éljünk, hogy legyenek magasan képzett szakembereink, szakmunkásaink. Hazánk szakértelme bizonyított tény, emelte ki Amreinné dr. Gál Klaudia, hiszen nem jönnének Magyarországra nagy világcégek, ha nem lennének biztosak abban, hogy kiválóan képzett munkatársakat találnak. Hazánk egyik legfontosabb versenyelőnyét ma a szakemberek jelentik.