A nagyjából 1400 hektáron szántóföldi növénytermesztés végző Recrea Kft.-nél az őszi búzában az első fejtrágyázás 200 kilogramm/hektár dózisú folyékony nitrosollal már lezaljott, most pedig a mezei pocok elleni védekezésre összpontosítanak.

„Tavaly egyáltalán nem volt pocokproblémánk, tavalyelőtt viszont igen. De hallomásból tudjuk, hogy Bóly környékén és a Duna vonalában akár a gabona 70-80 százalékát is tönkretette a rágcsáló. Mi ezt szeretnénk megelőzni” – mondta el az agrofórum kérdésére Pájer Gyula. A határbejárás során mi is találtunk olyan foltokat, ahol 2-3 négyzetméteres részeken gyakorlatilag már eltűnt a gabona vagy éppen a repce, így megelőzés jelleggel a védekezés valóban indokolt.

Az engedélyt megkérték, és meg is kapták a vegyszeres kezelésre, de az időjárás csak ezen a héten engedte meg, hogy rámenjenek a földekre. A napokban viszont már járják a táblákat. A szert a pockok által használt lyukakba helyezik el, ami mellett be is tapossák a készítményeket, nehogy más fajokat veszélyeztessenek. Mindez különösen fontos Regöly határában, hiszen a táblák szélén húzódik a Pacsmagi-tavak természetvédelmi terület is, ami a vörös listás fajok jelenléte mellett komoly ragadozómadár-állománnyal rendelkezik.

„Most már az látszik az őszi búza állományán, hogy elkezdett zöldülni, egy nóduszt, két nóduszt már néhol találni, a következő feladat pedig a gyomirtás és a lombtrágyázás lesz” – mutatta az egyik táblán a regölyi szakember.
Több árpa, kevesebb búza

A regölyi határban idén jelentősen változott a vetésszerkezet aránya az őszi árpa és az őszi búza szempontjából. Míg előbbiből eddig szezononként 380-400 hektár volt jellemző, addig most csak 250 hektáron vetették búzát, míg az árpa területe 80-100 hektárról majdnem 240 hektárra nőtt.

„Ennek két oka van. Az egyik, hogy az árpa hektárköltsége valamivel kisebb, miközben nálunk a termésszint 8 és 10 tonna között szokott lenni. Tehát ha 44-45 ezer forintos áron tudjuk értékesíteni, amire a Recrea Kft.-nek már az idei évre szerződése van, akkor egy komoly nyereségre számíthatunk. Ezzel szemben mindenhol azt lehet olvasni, hogy a búzából magas készletek vannak a világban, a tavalyi mennyiséget például mi még mindig nem tudtuk eladni, tehát úgy érzem, hogy jó érzést hoztam” – magyarázta Pájer Gyula.

A Recrea Kft.-nél már évekkel ezelőtt megindult a fejlesztés a precíziós, helyspecifikus gazdálkodás irányában, ami az ősszel vetett kalászos kultúrák esetében is változásokat jelentett – az őszi búzát például először vetették differenciált tőszámmal.

A vállalatnál hozammérős kombájnnal rendelkeznek, talajvizsgálati eredményekre alapozva, differenciáltan juttatják ki a műtrágyát, és a vetést is zónák szerinti lehatárolással, változtatott tőszámmal végzik – tavaly ősszel már a kalászos gabonák esetében is.

„Mivel most kezdtük, még kevés a tapasztalat a kalászosokkal, de plusz-mínusz 10 százalékos tőszámot alkalmaztunk. A kukoricánál azonban már vannak tapasztalataink, ahol azt láttuk, hogy ez kevés. A tapasztalataink azt mutatják, hogy sokkal nagyobb, 20-30 százalékos változtatásra van szükség. Tehát, ha a kukorica esetében a 74 ezres tőszámot vesszük alapul, akkor szerintünk a jobb részekbe akár 90-95 ezer, a rosszabbakba pedig 50 ezer is kerülhet” – számolt be az első tapasztalatokról Vas Bálint termelésirányító.

Csapadék volt, de az igazi tél hiányzott a repcének

A kalászosok mellett a regölyi határban jól mutatnak a repcetáblák is, a növény mintegy két-három hete fejlődésbe lendült, az első műtrágyamennyiség tehát már szintén kikerült a területre.

„Nem nagyon volt tél, így az őszi levelek megmaradtak, tehát viszonylag épen maradt a repce. Látni, hogy majdnem 20 centiméteres a magassága március 10-én. Az állomány szintén két hete kapta meg az első fejtrágyát, a kalászosokhoz hasonlóan 200 kilogramm/hektár folyékony nitrosolt, természetesen kénnel kiegészítve” – vázolta fel Pájer Gyula, aki hozzátette, hogy már készülnek a növényvédelmi szezonra is, hiszen éppen beszélgetésünk idején kerültek ki a repcébe a sárga csapdák, amik képet adnak majd a kártevők mennyiségéről. „Nem mondom, hogy várjuk, de nagy valószínűséggel a repceszár-ormányossal lesz dolgunk. Éppen ezért figyeljük a változásokat, és ha szükséges, akkor az első permetezést végre fogjuk hajtani” – hangsúlyozta a szakember.

A repcét ősszel minden esetben ciantraniliprol tartalmú csávázószerrel együtt vetették el, a vetőmagra helyezett Lumiposa így a repcebolha fertőzését megelőzte. „Ebben a táblában konkrétan a repcedarázs hernyója ellen kellett csak szegélykezelést végeznünk az ősszel, más problémánk nem volt” – tette hozzá Pájer Gyula.

Az idei szezon tehát összességében jól indult, bár az enye tél és a fagyok hiánya még sok gondot okozhat a növényvédelem területén. A csapadék mennyiségével azonban eddig nem volt komolyabb probléma, bár néhány nap múlva folytatódik a műtrágyázás, ami után rövid időn belül további csapadékra lenne szükség. Regöly határában most ebben reménykedik minden gazdálkodó, hogy sikeres és az előzőhöz képest valamivel könnyebb legyen az idény.