Hírek
2020. Március 12. 18:00, csütörtök |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Többszörösére gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.
A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.
„Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.
A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.
A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.
Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.
„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.
A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.
Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Február 22. 08:17, szombat | Külföld
Donald Trump: Zelenszkijre nincs igazán szükség az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre nincs igazán szükség az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon -
2025. Február 19. 07:36, szerda | Külföld
Kreml: Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni ukrán hivatali partnerével, Zelenszkijjel is, de utóbbi legitimitása hivatali idejének lejárta miatt megkérdőjelezhető - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
2025. Február 18. 08:02, kedd | Külföld
Ukrán elnök: Ukrajnát nem hívták meg a szaúdi orosz-amerikai tárgyalásokra, ezért nem fogadja el az eredményét
Ukrajna nem tudott róla, így nem is vesz részt a valószínűleg Szaúd-Arábiában megrendezendő amerikai-orosz tárgyalásokon, és nem ismer el semmilyen megállapodást Ukrajnáról Kijev részvétele nélkül
2025. Február 15. 08:24, szombat | Külföld
Zelenszkij: amíg Ukrajna nem NATO-tag, másfél milliós hadseregre van szüksége
Ukrajnának, amíg nem csatlakozik a NATO-hoz, 1,5 milliós hadseregre van szüksége ahhoz, hogy ellenálljon Oroszországnak