A tavaszias időben sokan választanak szabadtéri programot, kerti munkát végeznek, elszáradt növényi hulladékot égetnek - ebből sok esetben keletkezhet tűz.

A tavalyi évben 816 tűzesethez vonultak a megye tűzoltói, amelynek több, mint tíz százaléka volt szabadtéri tűz csak a tavaszi időszakban, március-április hónapokban. A tüzek 95 százaléka emberi felelőtlenségre vezethető vissza. Többnyire a gondatlanság áll a háttérben, de igen nagyszámú a szándékos tűzokozás, ilyen például a tarló és a nád égetése. Sok esetben a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék égetéséből keletkezik nagy kiterjedésű tűz.
A jogszabályi előírások szerint a tarlóégetés TILOS!
A jogszabályi előírások betartása minden esetben, mindenkire nézve kötelező!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltó-parancsnokságságnak írásban be kell jelenteni. A tarlót szabályos égetésnél körül kell szántani, fásításoknál védősávot kell biztosítani. A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas eszközökről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen kell készenlétben tartani. A tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély (például élénkülő szél) esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azonnal oltani kell. Az égetés befejeztével a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, hogy ne maradjon parázslás, vagy izzás.
A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta, köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére. Aki pedig szabálytalanul éget tarlót, és ennek nyomán a hivatásos tűzoltóság beavatkozása szükséges, tűzvédelmi bírsággal sújtható.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüzet szándékosan okozták, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság minden esetben megtérítteti az okozóval a tűzoltással és műszaki mentéssel kapcsolatban keletkezett költségeit.
A 259/2011. (XII.7.) kormányrendelet értelmében, aki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik, 60 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.