A 44 éves író ellen, aki a Metro-regényekkel vált világhíressé, korábban körözést adtak ki és elrendelték a letartóztatását. Halmazati büntetésként hétfőn eltiltották az internetes adminisztrátori tevékenységtől.

Gluhovszkij az ítélet szerint tavaly tavasszal a közösségi médiában szövegeket és meghamisított videókat osztott meg, az állítva, hogy az orosz katonák bűncselekményt követtek el Ukrajnában. Az író külföldön él, orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik.

Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette Borisz Kagarlickij szociológust és politológust a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába. Kagarlickijt korábban a sziktivkari városi bíróság döntése nyomán letartóztatták, miután terrorista tevékenységre az interneten való nyilvános felhívás címén vádat emeltek ellene.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Komi Köztársaságban részlege úgy ítélte meg, hogy a Kagarlickij a Krími hídon tavaly történt, az ukrán katonai hírszerzés által elkövetett robbantást követően a Telegram-csatornáján a terrorizmust igazolta.

A szociológus Oroszország és a világ baloldali mozgalmairól szóló publikációk és kutatások szerzője. Az orosz igazságügyminisztérium 2018-ban külföldi ügynöknek nyilvánította, azon az alapon, hogy közös projektjei voltak a Németországból finanszírozott, ugyancsak ügynökként számon tartott Rosa Luxemburg Alapítvánnyal.

Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Janina Szokolova ukrán újságírónőt ellen, akit a Roszfinmonitoring márciusban tett fel a terroristák és szélsőségesek listájára. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szokolova az NTA ukrán tévécsatornán az hangoztatta, hogy az oroszokat etnikai alapon kíméletlenül meg kell semmisíteni.

A Holod című ellenzéki hírportál nyílt forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Oroszországban idén július 31-ig legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén. Az összesítés szerint az ügyek közül 20-at államtitkot képező információk gyűjtése és kiadása, 12-t hazaárulás előkészítése, annak kísérlete és arra való felbujtás, tízet kémkedés, nyolcat az ellenség oldalára való átállás, hetet az ellenségnek nyújtott pénzügyi támogatás és külföldiekkel való együttműködés, egyet pedig kémkedés formájában elkövetett államárulás címén indítottak. További 17 ügyről nincsenek részletes adatok. Az eljárások közül 17-et Moszkvában, 51-et az oroszországi régiókban, további 11-et pedig a megszállt területeken indítottak.