Ezt egy törvénymódosítás alapján a jövőben azok után az ingatlanok után kellene megfizetni az önkormányzat felé, amelyeknek az értéke a helyi építési szabályzat megalkotása vagy módosítása eredményeként növekedett.

Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, hogy adófizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik a tulajdonosnak, ha a szerzett ingatlan területét időközben átminősítik: termőföldet vásárolt, és azt belterületté minősítették, ezáltal pedig értéke a sokszorosára nőtt. Véleménye szerint ezt a „lehetőséget” eddig elsősorban a spekulánsok használták ki. Elmondta, a dokumentum még nem volt a kormány előtt, és a közigazgatási államtitkári értekezleten sem esett szó az anyagról - írja a Magyar Hírlap.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint igencsak aggályos a törvénytervezetnek az új ingatlanadóra vonatkozó passzusa. A szervezet szerint a javasolt „értéknövekedési hozzájárulás” igazságtalan, közgazdasági szempontból megalapozatlan és a települések egészséges fejlődését hosszabb távon akadályozó adónem. „Igazságtalan, mert egy jövőben bekövetkező értéknövekedést máris tényként kezel, függetlenül attól, hogy a telek tulajdonosa képes-e vagy kívánja-e valaha is kihasználni a feltételezett értéknövekedési potenciált” – hívta fel a figyelmet az egyesület. Az új ingatlanadó bevezetése ellen szól – az ingatlanfejlesztők szerint – az is, hogy az ilyen típusú beruházást már így is nagyobb közteher sújtja, mint mondjuk a kötvényvásárlást. Aggályosnak tartják továbbá azt is, hogy a tervezet alapján az önkormányzat szubjektíven határozhatja meg az ingatlan „bázis” értékét és az értéknövekedés mértékét is, vagyis az adóalapot.

OrientPress Hírügynökség