A kutatók szerint az áldozati helyet még azelőtt emelték, hogy azon megépült volna a Nap-piramis. A Mexikóváros közelében fekvő Teotihuacán romjainál folyó feltárásokon többek között egy zöld kőből faragott kígyós maszkra bukkantak. A régészek a maszk finom, részletgazdag faragása miatt úgy gondolják, hogy portré lehetett. Tizenegy áldozati agyagedény is előkerült, amelyeket egy Tlalochoz hasonló esőistennek szentelhettek még a piramis építése előtt – közölte kedden a mexikói Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).

Állati csontokat és hét emberi – köztük gyermekektől származó – maradványt is kiástak az áldozati helyen. George Cowgill, az Arizona Állami Egyetem antropológusa „meglehetősen fontosnak” minősítette a leletet. Mint felhívta rá a figyelmet, az áldozatok rendet tehetnek abban a vitában, amely arról folyik, vajon a piramis a Nap-kultuszhoz, az alvilághoz vagy a háború istenéhez, Tlalochoz köthető-e. A hét emberi maradvány arra utal, hogy valószínűleg feláldozták őket, mint ahogy ezt támasztják alá a különböző fajú vadállatoknak a helyszínen fellelt csontjai is – hangsúlyozta a tudós.

A régészek egy harmincas években elkezdett alagutat ástak tovább a piramisban, így bukkantak az áldozati helyre. Teotihuacánt közel 2500 évvel ezelőtt alapították, és mind az építészete, mind a kereskedelem, mind a kultúra tekintetében nagy hatást gyakorolt a környező térségre. Uralkodóit azonban nem sikerült azonosítani, mire az aztékok az 1300-as években megjelentek, a várost már elhagyatottan találták. Ők adták neki a Teotihuacán nevet, amely nyelvükön azt jelenti: „az istenek születési helye”.