Szombaton több hatóság is vizsgálta a helyszínt, felhívták a lakosság figyelmét az elpusztult haltetemek jelentette veszélyre, továbbá a folyó érintett szakaszán halászati tilalmat is elrendeltek. A katasztrófavédelem Tolna megyei szervezetének több egysége is részt vett a helyzet kivizsgálásában és felderítésében.

A halak pusztulását először reggel kilenc órakor észlelték, és arról tájékoztatták a dombóvári katasztrófavédelmi kirendeltség tamási megbízottját, hogy Pincehely határában jelentős mennyiségű bódult és elpusztult halat vettek észre a Kapos folyó vízfelszínén – amely víz a településen is áthalad –, a vízfolyás színe pedig megváltozott, vörös színű lett.

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a helyzet gyors felmérését követően helyszíni szemlét hívott össze Pincehely településre, a Kapos folyó közúti hídjához. Ezen részt vettek a katasztrófavédelem szervei mellett a társhatóságok képviselői is: az állategészségügyi, a vízügyi, a környezetvédelmi hatóságok emberei, valamint a megyei rendőr-főkapitányság munkatársai is. A katasztrófavédelem részéről a helyszínen dolgozott a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, valamint a katasztrófavédelmi mobil labor is. A műveleti szolgálat – a felsorolt társhatóságokkal – pár perccel fél egy előtt polgári védelmi szemlét hajtott végre a helyszínen, a mobil labor pedig délután kettőig több alkalommal vett mintát a folyóból, amelyeket az állategészségügyi hatóság laboratóriumi vizsgálatra átvett. Délután két órától azután Tolna megye kormánymegbízottja is a helyszínen tájékozódott, megbeszélést folytatott a védekezésben érintett szervek vezetőivel.

A hatóságok szakemberei a helyszínen azt állapították meg, hogy a folyó medrében mintegy 5-10 kilométer hosszú szennyezett „vízdugó” vonul végig, amely vörösesbarna színű, szaga erősen az égetett cukoréra emlékeztet. A vízben több vegyes fajú haltetem és az életükért még küzdő halak úsztak. A környezetvédelmi és állategészségügyi hatóság gyorsvizsgálata azt is kimutatta, hogy a víz pH-értéke ugyan semleges, de a vízben oldott oxigén mindössze 0,45 mg/liter, amely az élő szervezetek számára nem elegendő a fennmaradáshoz. Az állategészségügyi, valamint vízügyi hatóság véleménye alapján ez lehet a halpusztulás elsődleges oka. A további eredmények a környezetvédelmi és állategészségügyi laborvizsgálatok után várhatóak.

Intézkedések is történtek a halpusztulással kapcsolatosan. A Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, annak megyei fő- és ügyeletes hatósági állatorvosa részt vett a helyszíni szemlében és mintavételezésében. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szombat délelőtt tíz órától harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget és halászati tilalmat rendelt el. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részt vett a helyszíni szemlében, mintavételezésében és feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a környezetben okozott kár miatt.

A Tolna Megyei Horgász Szövetség és a halászati jog jogosultjai begyűjtik és elszállítják az elhullott haltetemeket, és kimentik a még élő példányokat – a munkát délután négy órakor a torkolat előtt megkezdték. A Kapos folyó érintett szakaszán, Pincehelytől a Sió-torkolatig megtiltották a horgászatot, a rendőrség a helyi polgárőrség bevonásával felügyeli, nehogy az elhullott tetemeket illetéktelenek kivegyék a folyóból.


A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv utasította az érintett települések háziorvosait, hogy fokozottan figyeljenek a rosszulléttel járó megbetegedésekre – amennyiben az elpusztult egyedek fogyasztásából eredő rosszullét gyanúja merül fel, azonnal kötelesek azt jelenteni a hatóságoknak.

Lakosságvédelmi intézkedésként a dombóvári katasztrófavédelmi kirendeltség értesítette a közvetlenül érintett Pincehely és Tolnanémedi önkormányzatokat, hogy a helyben szokásos módon – hirdetmény kifüggesztésével – tájékoztassák a lakosságot az eseményről és a bevezetett halászati tilalomról, valamint az elhullott tetemek kivételének és fogyasztásának veszélyéről.