A GDP közel 10 százalékéra rúgó kiigazítás mára meghozta az eredményét és mostanra 6,6 százalékos gazdasági növekedést produkál a balti állam.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, egyre többen sürgetik a hazai állami újraelosztás mértékének a csökkentését a gazdaság gyorsabb növelése érdekében. Sokak szerint az állam olyan célokra költ, amelyek indokoltsága vitatható, olyanokra viszont nem – vagy nem eleget –, amelyek valóban hozzájárulnának a gazdaság fejlődéséhez, így az adófizetők nem érzik sajátjuknak a közkiadásokat.

Ennek kapcsán az utóbbi időben egyre többen hívják föl a figyelmet arra a teljesítményre, amit Lettország mutatott föl a gazdasági válság 2008-as kezdetétől. A balti ország gazdasága 2000-től 2007 végéig éves átlagban 9 százalékkal növekedett, köszönhetően a hitelekből finanszírozott, tudatosan magas szinten tartott belső fogyasztásnak.

Közel ötödével csökkent a gazdaság mérete

A külföldi hitelekből finanszírozott fogyasztás mellett a belső megtakarítások szintje alacsony volt, a jövedelmek növekedését nem kísérte azonos ütemben a termelékenység növekedése, a gazdasági aktivitás viszonylag alacsony szinten állt. Az egyensúlyi problémákat tetézte egy ingatlanpiaci árbuborék kialakulása is. Lettország hosszú távon fenntarthatatlan gazdaságpolitikája – a világgazdasági válság következményeivel, és a külföldi források elapadásával tetézve – 2008 végére mély recesszióba sodorta az országot.

A 2009-es év igazi mélyrepülés volt a gazdaság számára. A GDP csökkenése a harmadik negyedévben érte el mélypontját, az év egészére 18 százalékos volt a visszaesés mértéke. Az akkori jobbközép kormánynak a súlyos gondok közepette az IMF-hez kellett fordulnia, amely 7,5 milliárd eurós hitelkerettel segítette ki az országot.

Kétszer is bizalmat kaptak

Darvas Zsolt gazdasági elemző egy írásában rámutatott arra, hogy 2009-ben a GDP 9,4 százalékával javították a költségvetés egyenlegét – miközben a nemzeti össztermék 17 százalékkal zsugorodott. Ez nagyban súlyosbította a gazdaság és a foglalkoztatottság visszaesését, de megteremtette a fenntartható költségvetési helyzet alapját. Az állástalanok aránya 2010-re 18,4 százalékra nőtt.

Ami mindenképpen egyedülálló a lett esetben, hogy a hasonló recessziót és kiigazítást elszenvedő országokban az aktuális kormányt leváltják. Ezzel szemben a 2010. október 2-án tartott voksoláson a kabinet közel kétharmados felhatalmazást kapott programja folytatásához, míg a tavalyi előre hozott választáson is bizalmat szavaztak Valdis Dombrovskis kormányának.

Kitörtek a mélységből

Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, mivel a 7,5 milliárd eurós összegből csak 4,36 milliárd eurót használt fel a kormány, s többre már nem is lesz szüksége, miután Lettország tavaly nyáron egy 500 millió dolláros kötvénykibocsátással sikeresen visszatért a nemzetközi tőkepiacra. A miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatában elmondta, a balti állam azzal volt képes kilábalni a válságból, hogy a kormány hirtelen, jelentős költségvetési kiigazítást hajtott végre, azaz csökkentette a közszférában alkalmazottak béreit, csökkentette valamennyi minisztérium kiadását, és emelte az szja-kulcsokat.

Az idei második negyedévben már 2,2 százalékos növekedést ért el a gazdaság az első negyedévhez képest, az egy évvel korábbi szintet pedig 5,3 százalékkal haladta meg. A bővülés a harmadik negyedévben tovább gyorsult, így a hazai össztermék 6,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel immár négy negyedév óta erősödött folyamatosan a lett gazdaság. Elemzők szerint az egész éves gazdaságbővülés megközelítheti az 5 százalékot.