A kivitelezési munkálatok hétfőn indultak el a Magyar Honvédség hódmezővásárhelyi, szentesi és szolnoki egységeitől érkezett katonák, összesen 43 fő részvételével. A munkálatok első lépéseként az aljnövényzetet irtották ki a katonák, és a terepet rendezték, a pontos nyomvonal kitűzését pedig katonai térképészek végezték el.

A mintaszakasznál négyféle technológiát próbáltak ki. A leghosszabb mintegy százméteres részen a négyméteres acél kerítésoszlopokat beton alapba állították, erre feszítették a dróthálót, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő hattyúnyakak kerültek, melyek tetejére NATO-drótot erősítettek. Ugyanilyen pengés drót került a kerítés tövéhez is. A kerítésoszlopok közé a szakasz egy részén, kétméteres magasságba merevítő keresztgerendákat helyeztek el.

A második résznél is acél kerítésoszlopokat használtak, ezeket azonban cölöpverő gépekkel sajtolták a tömörített talajba. Ezek az oszlopok egy méterrel hosszabbak voltak, mint a betonalapnál használtak.

A harmadik szakasznál hántolt, a tövüknél 35, csúcsuknál 25 centiméteres akácfaoszlopok tartják a dróthálót. Az utolsó részen három szinten, gúla alakban egymásra pakolt NATO-drótot használtak a határzárhoz.

A kormány kedden határoz arról, hogy a kipróbált technológiák közül melyeket alkalmazzák majd a teljes, 175 kilométeres magyar-szerb határon.

Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a Magyar Honvédség minden szükséges képességgel rendelkezik az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez. A határzár mintaszakaszánál tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta, a kivitelezés tíz-tizenkét helyszínen kezdődhet el. A munkában a honvédség kilencszáz tagja vesz részt, a határidő november 30.

Pintér Sándor közölte, a büntetés-végrehajtás fogvatartottai készítik az alapanyagot, a határzár építése pedig állami keretek között történik. A munka műszaki irányítója és szervezője a Honvédelmi Minisztérium, de amennyiben szükséges a belügyi tárca közfoglalkoztatottakkal segítheti a kivitelezést. A kivitelezés pontos költsége a technológia függvénye, a kormány az alapanyagokra és a közvetlen munkaköltségre 6,5 milliárd forintot különített el - tette hozzá.