Már, ha nyaralásnak lehet nevezni azt a tevékenységet, mikor a napon süttetjük magunkat, de közben dolgozunk – derült ki a Lealkudtuk.hu nem reprezentatív, csaknem kétezer fő által kitöltött kérdőíve szerint. A válaszadók 56 százaléka ugyanis valamilyen szinten, de aktívan dolgozik a nyaralás alatt, harmada pedig fél a kosztól, a pókoktól, és a tömegtől.

A technológia fejlődése, a ma már gyakorlatilag mindenhol elérhető internetes hálózat révén a munkát sokkal egyszerűbb „magunkkal vinni” a nyaralásra is: a bevallottan laptoppal felfegyverkezve pihenni indulók 7 százaléka gyakorlatilag végigdolgozza a vakációra szánt időt.

„Ennél még szomorúbb, hogy a ’melyik 5 tárgyat vinné magával a nyaralásra, amelyeket nem pótolhatna másként’ kérdésre 100 százalék helyett a válaszadók 86 százaléka jelölte be a fogkefét, ugyanakkor 81 százalék a mobiltelefonja nélkül nem indulna útnak! Ezek után talán már nem meglepő az sem, hogy laptopot csaknem a válaszadók negyede vinne magával” – mondta Orova Balázs, a Lealkudtuk.hu oldalt is üzemeltető allegroup.hu Kft. üzletág-igazgatója. „Könyvet a megkérdezettek alig fele, gumimatracot pedig csupán 10 százalék visz a nyaralására.”

A Lealkudtuk.hu felmérése szerint a válaszadók 56 százaléka biztosan megy nyaralni idén, akik viszont nem mennek, azok 70 százaléka a pénzhiányt jelölte meg okként. Érdekesség viszont, hogy a nem nyaralók közül, a fiatalabb, 16-25 év közötti korosztály harmadánál nem a pénz, hanem az időhiány volt a fő ok. Úgy tűnik, ők inkább nyári munkával töltik az idejüket.

A belföldi nyaralásokat tekintve továbbra is a Balaton vezet 40 százalékos aránnyal, amit az észak-magyarországi turisztikai régió követ – igaz, jócskán lemaradva – a válaszadók mindössze 11 százaléka utazna ide. Itt érdemes megemlíteni, hogy a válaszadó 92 százalékát nem érdekelte az éppen folyó labdarúgó Európa Bajnokság, valamint a nyári olimpia sem, amikor a helyszínt kiválasztotta a nyaralásához. Azaz vélhetően nem végeztek előzetes felmérést, hogy a nyaralás helyszínén vajon tudják-e nézni a sportközvetítéseket.

A megkérdezettek több mint 80 százaléka autóval, vagy motorral jut el a kiválasztott helyszínre, emellett 12 százalék a vonatot, 5 százalék a buszt, 1 százalék pedig a kerékpárt jelölte meg, mint az utazás eszközét. A kevesebb pénzből gazdálkodó, vagy éppen jogosítvánnyal még nem rendelkező 16-25 éves korosztály 30 százaléka vonatozik majd, csaknem 20 százalék pedig busszal indul útnak, míg a 26-35 éves korosztály a sportosabb megoldások híve: 3 százalék kerékpárra ül.

„A nyaralásra szánt büdzsé több mint harmada a szállásköltségre megy el, 23 és 18 százalék az étkezésre és az útiköltségre, a fennmaradó, mintegy 25-30 százalékot a nyaralók a szórakozásra, vagy éppen kultúrára költik, beállítottság szerint” – tette hozzá Orova Balázs. „Felmértük azt is, hogy mire, mennyi időt szánnak a nyaralók: a nyaralás negyede elmegy alvásra, ugyancsak negyede szórakozásra, és a fennmaradó időszakon osztozik az utazás, a kulturális tevékenység, valamint az étkezés.”

Érdekesség viszont, hogy a férfi válaszadók az idejük 28 százalékát durmolnák át, míg a nők csak az idejük negyedét. „S, hogy a Balaton még ma is drága? Erre adhat némi választ, az a tény, amely szerint az étkezési költség aránya magasabb azoknál a válaszadóknál, akik a Balatont jelölték meg a nyaralás színhelyeként.”

Jó hír, hogy a válaszadók 55 százaléka már köt biztosítást, ha nyaralni indul, és szintén jó hír, hogy csupán minden harmadik ember szenved valamilyen fóbiában. A válaszadók 25-25 százalékban a tértől és a kosztól rettegnek, míg 20-20 százalékuk tömeg- (agorafóbia), illetve pókiszonyban szenved. Utóbbi viszont az életkorral mérséklődik: a 16-25 évesek között 50 százalék a pókiszony aránya, míg a 46 évesnél idősebb válaszadók esetében már csak 10 százalék ez az arány. Szintén érdekes, hogy a férfiak esetében viszont az átlagtól magasabb, 30 százalék körüli a tömegiszonyban szenvedők aránya.

A fizetési módok tekintetében (több választ is lehetett adni, hiszen nem feltétlen csak egyféleképpen lehet rendezni a számlákat) továbbra is a készpénz vezet 78 százalékkal, amit a bankkártyás fizetés követ 64 százalékkal, a válaszadók 31 százaléka használ valamilyen utalványt, végül alig 1 százalék használ mobilfizetést. Utóbbi arány viszont 4 százalékra ugrik a 26-35 éves korosztály esetében, igaz, ők nagyobb arányban használnak készpénzt, bankkártyát és utalványt is az átlaghoz képest, vélhetően mivel gazdaságilag is aktívabbak.