Egyre népszerűbb a biogazdálkodás hazánkban is. Az eddigi 130 ezer hektár helyett az elmúlt évben már 250 ezer hektáron gazdálkodtak ebben a formában a termelők. Az előrelépésben nagy szerepet játszik, hogy kiemelt támogatást kap az, aki a biogazdálkodást választja.

Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a biogazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel. Czeller Gábor családjával Tamásiban él, 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgoznak, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. A szántóikon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetükben mindenféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig eper, kajszi és szilva. Lekvárokat készítenek, aszalnak. – A kertészet terményeit a budapesti Ökopiacon értékesítjük, de háztól is árusítunk igény szerint, illetve sokat szállítunk a külföldi kereskedőkhöz is – mondta a termelő.

A tavaly indított új támogatási rendszernek köszönhetően országosan közel a duplájára nőtt a biogazdálkodásban használt földterület nagysága, jelenleg 250 ezer hektár és Tolna megyében is nagyobb területen van biogazdálkodás, mint öt vagy tíz éve volt. Czeller Gábor elmondta, a támogatásoknak köszönhetően a kertészeti növények (káposzta, paradicsom, földieper), az ültetvények (szilva, kajszi, meggy, cseresznye, alma) valamint az állattartás nélküli gyep területekre lehetett pályázni és ezzel a lehetőséggel éltek is a gazdák.

Nem csak a termőterület nőtt, de azok száma is, akik keresik és vásárolják a biotermékeket. Míg pár éve még nem volt mérhető azok száma, akik biotermékeket vásároltak, mára hazánkban közel két százalékra nőtt az arányuk. Ugyanakkor még mindig sok a félreértés vagy inkább tudatlanság a biotermékek körül. A bio ugyanis nem azt jelenti, hogy a termény hibás, vagy kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. Vannak készítmények, például a rezes, kénes permetszerek, illetve a baktérium trágya, amit a biogazdálkodó is használhat. A biokontroll listáján pontosan szerepelnek az engedélyezett készítmények, mondta Czeller Gábor. Aki úgy dönt, hogy mostantól biotermékeket állít elő, az a bejelentést követő 24. hónap után elvetett növények termését értékesítheti bióként.

A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig három év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Az állattartóknál még bonyolultabb a biogazdálkodásra való átállás. Állatfajtól függően ez hosszabb idő is lehet, például nem biogazdaságban született borjúból nem lehet bio-marha, legfeljebb a szaporulata. Ezen a gazdálkodási területen is sok a kókler. A vásárló ezt úgy tudja kivédeni, hogy kéri a tanúsítványt a termelőtől. Ha nem tudja bemutatni, akkor csalást követ el, ami az új jogszabály szerint büntetendő cselekmény, nem csupán szimpla szabálysértési ügy. Az ökológiai termelés nagy előnye, hogy nem szennyezi a talajt, a vizeket, a növények nem tartalmaznak szintetikus permetezőszer-maradványt. A biotermékek feldolgozásában az engedélyezett adalékanyagok száma – a húszezerből – alig haladja meg a százat.