Hírek
2020. Február 12. 07:14, szerda |
Külföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
Az ember még azelőtt megváltoztatta a himalájai gleccsert, hogy eljutott oda
Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint,
akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.
"Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek" - idézte az egyetem közleménye Paolo Gabrielle-t, a tanulmány vezető szerzőjét.
A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok "feljegyzik" a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.
A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték.
A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.
A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.
A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak.
A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb.
Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett.
A tudós megjegyezte, a szennyezés már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. A Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 04. 09:22, vasárnap | Külföld
Egy brooklyni börtönben tartják őrizetben Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét
Egy brooklyni börtönben tartják őrizetben Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, akiket amerikai katonai műveletben fogtak el Caracasban, helyi idő szerint szombaton hajnalban.
2026. Január 04. 09:22, vasárnap | Külföld
Donald Trump: az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását
2026. Január 02. 10:13, péntek | Külföld
Hszi Csin-ping: folytatni kell Kína csodájának új fejezetét
Folytatni kell Kína csodájának új fejezetét, 2026 a 15. ötéves terv nyitó éve lesz - mondta Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a közmédiában csütörtökön sugárzott beszédében.
2026. Január 02. 10:11, péntek | Külföld
Ukrán elnök: a háború idén véget érhet, de fokozni kell a nyomást Oroszországra
Az ukrajnai háború 2026-ban véget érhet, de ehhez fokozni kell a nyomást Oroszországra - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újévi beszédében.

