Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a bitcoin-világ egy újabb adóparadicsomot kezd létrehozni. A magyar jegybank pedig évek óta figyelmeztet a kriptovaluták kockázataira.

A nyugati államok 2008 óta egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, Európai Uniós szabály, nemzetközi információcsere vagy akár Amerika, úgynevezett FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokba rejtve tartsák. Az adóparadicsomokra nehezedő nyomás láthatóan egyre jobban meghozza az eredményét – írta Baráti Ákos, ügyvéd a jalsovszky.com oldalon.

Közölte, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével. A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.

Bitcoin és az offshore
Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása ellenőrizhetetlen. A bitcoin kis túlzással fogalmazva olyan, mint a készpénz, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben mobilizálható: a készpénzzel ellentétben akár egy anonim internetes utalással vagy pendrive-on is hatalmas összegek mozgathatók bitcoin-on keresztül.

Ráadásul, míg korábban a bitcoin az illegális szolgáltatások megrendeléséhez szolgált fizetőeszközül, addig napjainkra egyre szaporodnak annak legális és hétköznapi elfogadóhelyei – már hazánkban is fizethetünk egyes helyeken bitcoinnal fodrászért vagy akár ügyvédi szolgáltatásért. Mivel a bitcoin vagy egyéb kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül a kriptovaluták helyettesíthetik.

Hogyan nevezzelek?
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a transzparens bitcoin-ügyletek adóadózása ne lenne egyre komolyabb téma. Megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a bitcoinra. A bitcoin egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a kriptovaluta természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a bitcoinnal végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a bitcoin adózási természetét illetően.
Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.

Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is: a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik. Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.