- közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Komáromban.

A tárcavezető a projekt átadásán arról számolt be, hogy a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködés tette lehetővé Észak-Komáromban az Új Erőd, Dél-Komáromban pedig az Igmándi Erőd felújítását, ami igen időszerű volt, mivel a Csillagerőd és a Monostori Erőd korábbi felújítása ezek nélkül csak félsiker volt.

Tudatta, hogy a két ország közösen pályázott európai uniós forrásokra, és el is nyertek erre a célra 600 millió forintot, ebből 230 millió forint jutott az Igmándi Erőd felújítására, ahol ezáltal multifunkcionális közösségi tér jön létre, hogy a város polgárai újra birtokukba vehessék azt méltó módon.

"Itt volt bőven az ideje annak, hogy a komáromi erődrendszernek ezt az elemét is a történelem iránti tiszteletből, a Komáromban egykor a szabadságért és a szuverenitásért küzdő hősök iránti tiszteletből felújítsuk"

Majd aláhúzta, hogy a komáromi erődrendszer jelenleg várományosként szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján, azonban a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy véglegesen is felkerülhessen a jegyzékbe.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a város talán soha nem fejlődött ekkora lépésekkel, mint napjainkban, ez szabad szemmel is messziről látható.

Leszögezte: a kormány az utóbbi években tizenhét nagy vállalati beruházást támogatott Komáromban, amelyek révén 640 milliárd forintnyi beruházás, ezáltal pedig négyezer új munkahely jött létre.

"Ez a város és a kormány együttműködésének eredménye (...) Ez a város is kellőképpen bemutatja azt, hogy a nagy ipari fejlesztések hogyan válnak a városlakók javára például egy új városközpont, például az óvodák, az iskolák és a bölcsődék felújítása által, például új sportpályák által, új orvosi rendelők, új piac által" - sorolta.

"És abban reménykedem, hogy június 9-én a komáromi választópolgárok majd olyan döntést hoznak, amely lehetővé teszi a kormány és a városvezetés együttműködésének folytatását annak érdekében, hogy Komárom továbbra is büszkeségre adhasson okot minden volt, jelenlegi és leendő komárominak" - mondta.

A miniszter ezután rámutatott, hogy Komárom különleges helyzetben van, mint minden város, amelyet egyik napról a másikra szétválasztanak.

Felidézte, hogy a Duna a kommunista diktatúra alatt elválasztotta a város két részét egymástól, hosszú sorokat kellett kiállni a hídon, ma viszont szerencsésebb időszakot élünk, az európai uniós és schengeni csatlakozással a folyó már inkább összeköti az itt élő embereket.

Ennek kapcsán a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatokat is érintette, emlékeztetve arra, hogy voltak bizonyos döccenők és mélypontok a viszonyban, amikor "a két ország politikai vezetése nem túl kulturált formában, a Dunán keresztül üvöltözve tudott maximum egymással kommunikálni".

Szavai szerint azonban ez már a múlté, a kapcsolat mára rengeteget javult annak is köszönhetően, hogy mind a két kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, ami jobb mindenkinek. "Jobb a magyaroknak, jobb a szlovákoknak, jobb a felvidéki magyarságnak és jobb a nálunk élő szlovák közösségnek" - fogalmazott.