A néhai miniszterelnök tiszteletére rendezett pénteki emlékülésen, az Országházban Orbán Viktor azt mondta: a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg.

Antall Józsefnek jutott az a feladat, hogy felébressze Magyarországot "a Kádár-korszak kábulatából" - jelentette ki a kormányfő. Olyanok is voltak azonban - folytatta -, "akik az ébredés után szerettek volna inkább ismét álomba szenderülni", ezért az adósságra épített és jólétinek titulált rendszert nem volt elég a tárgyalóasztal mellett legyőzni, a rendszerváltásnak a közgondolkodásban is meg kellett történnie. Példaként említette, hogy az olyan mindennapos gondokat, mint egy benzináremelés, a magyar társadalom megrázkódtatásként élte át, míg az olyan történelmi események, mint a Varsói Szerződésből vagy a KGST-ből való kilépés, "távoli, ezért kevéssé fontos ügyeknek tűntek sok ember számára".
Úgy fogalmazott, a legvidámabb barakk kádári Magyarországa valójában "egy tízmilliós átnevelő tábor volt", ahol az embereket leszoktatták a politikáról, a nagy tervekről, és arra tanították őket, hogy legjobb nem kilógni a sorból, mert a szürkeségből még sosem volt baj. Ráadásul 1990-re az ország addigi vezetői kisöpörték az államkincstárt, és csak az adósleveleket hagyták hátra, a magyar nép jelentős része pedig úgy képzelte el az átmenetet, "mintha csak átautóznánk Ausztriába megvásárolni egy hűtőgépet" - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezért mindent újra kellett gondolni és újra kellett alkotni.
Orbán Viktor szavai szerint negyven év után a magyarok "egy különös fénytörésben, torzítva" látták a Horthy-rendszerben, a második világháborúban és 1956-ban betöltött szerepüket.
Beszédében felidézte a néhai kormányfő híres kijelentését, amely szerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, majd ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: "miközben itthon és a határon túl honfitársaink joggal érezhették, hogy a nemzetről való gondolkodásban végre bekövetkezett a régóta várt fordulat", aközben emlékezetes marad az az össztűz is, amely személy szerint Antall Józsefre és az egész országra zúdult. Szavait pillanatok alatt kiforgatták "a konfliktusok kiélezésében érdekelt külső erők", és úgy állították be őt mint egy területi revíziót akaró szélsőjobboldali politikust - elevenítette fel.
Antall József és kormánya egy olyan szituációba került, ahol úgy tűnt, rövid távon veszítenie kellett az akkori jobboldalnak, hogy hosszú távon az egész nemzet nyerhessen - értékelte a miniszterelnök, aki szerint "ez minden politikus rémálma".
Orbán Viktor megítélése szerint Antall József halálának huszadik évfordulóján nemcsak "az emlékezetünkben élő emberről és államférfiról beszélhetünk", hanem arról a két évtizedes korszakról is, amely az ő hivatalba lépésével kezdődött, és az új alaptörvény elfogadásával zárult le. "Ma már rendelkezésünkre áll egy olyan történeti távlat, amely tükrében jól kivehetőek az 1990-es rendszerváltoztatás legjelentősebb mozzanatai" - közölte.
Összegzése szerint a második világháború után Magyarországon létrejött egy sokra hivatott, de a nagyhatalmi érdekek miatt csak kérészéletűnek bizonyult demokrácia, amelynek értékrendszerét Antall József úgy zárta magába, és úgy tartott ki mellette évtizedeken keresztül, "ahogy egy őssejt őrzi meg az emberi szervezet számára az újrakezdés és az öngyógyítás képességét". "A gondviselésnek köszönhető, hogy ez az őssejt visszakerülhetett a magyar politikába, hogy elősegítse a magyar nép és a magyar nemzet gyógyulását" - mondta.
Beszédét azzal zárta, hogy ha az Antall Józsefet ma méltató, de életében gúnyoló és lejáratni igyekvő szocialista és liberális politikusokat hallgatja, akkor úgy érzi, "csak halott jobboldali lehet jó jobboldali. Látható, számunkra is van még remény".
A Nemzeti Örökség Intézete, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Antall József Baráti Társaság által szervezett emlékülésen Antall József családja mellett részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Schmitt Pál volt államfő, Bernhard Vogel volt német tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere, Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, a néhai államfő Mádl Ferenc özvegye, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kónya Imre, az első MDF-frakció vezetője, akkori és jelenlegi kormánytagok, valamint a diplomáciai testületek és az egyházak képviselői is.