A gondok egyáltalán nem újkeletűek. Előbb a liszt drágult, amit néhány hónapig lenyeltek a Tolna megyei pékségek. A nyár elejére viszont mindenhol elodázhatatlanná vált az áremelés. Ehhez jött a krónikus szakemberhiány is. Kászpári Károly, Tolna és Baranya megye pékszövetségének az elnöke szerint nap mint nap meg kell küzdeni azért, hogy talpon maradjanak a pékségek a piacon; veszteséget termelni ugyanis senki sem akar. Azt is mondta, hogy ők még a múlt év végén árat emeltek, húsz százalékot. A forgalom azóta sem változott. Ez azonban csak részben köszönhető a hűséges vásárlóknak. A környezetükben ugyanis három pékség is bezárt. A lap azt is írja, hogy nincs elég pék és betanított munkás. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1500 euró, ezért ahhoz, hogy itthon tudják tartani az embereket, évente 15–20 százalékkal is emelni kell a fizetéseket. Tudni kell azonban, hogy az osztrák kenyér akár tízszer drágább is lehet, mint a magyar. Az viszont nem járja – teszik hozzá –, hogy a bérek az osztrák szintet, de az árak a magyar szintet képviseljék. Sokan azt is meggondolják, érdemes-e ennyi pénzért, éjszakánként, hétvégén, ünnepnapokon komoly fizikai munkát végezni. A Magyar Pékszövetség adatai szerint egyre jobban koncentrálják a piacot a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Emellett a mintegy hatszáz albán sütőipari cég súlya is növekszik a piacon.