Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.

A pajzsmirigyhormon az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer világszerte. Ha ugyanis kevés van belőle a szervezetben, akkor lomhábban ver a szív, folyamatos fáradtság és rossz hangulat lesz úrrá az emberen, gondolkodása lelassul, hízásnak indul, és gyakran még akkor is fázik, amikor másoknak már melegük van. De a túl sok hormon sem jó: jelentősen felgyorsult szívműködést, heves szívdobogást, idegességet és fokozott izzadást eredményezhet.

Az orvostudomány számára fontos lenne alaposabban megérteni, hogyan hatnak ezek a létfontosságú hormonok a szervezetben. A probléma az, hogy habár a vérben a pajzsmirigyhormonok szintje viszonylag állandó, a szövetekben egy adott időben nagyon eltérő lehet, és a kutatások, illetve gyógyszerfejlesztések során ezt valahogy mérni kellene - olvasható az MTA szerdai közleményében.

Az MTA Freund Tamás vezette Kísérleti Orvostudományi Intézetében az alapkutatástól az innovációig ívelő megoldást találtak a fenti problémára. Fekete Csaba, Gereben Balázs és kollégáik egy "ügyes genetikai módszerhez" folyamodtak: kísérleti egerek génjeit úgy módosították, hogy az élő állatok szövetei a pajzsmirigyhormonok hatására fényt bocsátanak ki.

Így született meg a THAI egérmodell, amelyekben a kibocsátott fény intenzitása a pajzsmirigyhormon-hatással arányos. Így már nemcsak a vérben található pajzsmirigyhormon mennyisége vizsgálható, hanem az is, hogy az egyes szövetekben, szervekben hogyan változik a pajzsmirigyhormonok szintje.(Az egértörzs neve a Thyroid Hormone Action Indicator, vagyis pajzsmirigyhormonhatás-indikátor kifejezésből ered.)

A THAI egérvonal előállítását követően, a felfedező kutatások tapasztalatai alapján a kutatók arra a felismerésre jutottak, hogy az egértörzs hasznos segítséget nyújthat gyógyszercégeknek pajzsmirigyhormonhoz hasonló hatású gyógyszermolekulák fejlesztése során. Ezért 4 évvel ezelőtt elindították a THAI egér szabadalmaztatását. Többéves munkájuk eredményeként az egérmodell idén megkapta a magyar és az európai uniós szabadalmat is. Az Egyesült Államokban még zajlik a szabadalmaztatási eljárás. A kutatók jelenleg a szabadalom értékesítésén dolgoznak.

A pajzsmirigyhormonok a test számos más szövetéhez hasonlóan fontos szerepet játszanak az agy sejtjeinek fejlődésében, anyagcseréjében és normál működésének fenntartásában is. Ezért a kutatást a Nemzeti Agykutatási Program is támogatta - közölte az MTA.