Hírek
2021. Június 25. 18:19, péntek |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be
Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.
A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését.
A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre.
A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik.
"A tudósok feltételezik, hogy az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek. A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be - magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.
A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját" - mondta Richard Ellis BBC News hírportálnak, a Univesity College professzora egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal.
A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.
A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját a tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13,5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat.
A vöröseltolódás miatt az infravörös tartományban működő űrteleszkóp másik fontos feladata az idegen világok felfedezése lesz. Az 1990-es években fedezték fel az első olyan bolygókat, amelyek más csillagok körül keringenek, és azóta több mint 4 ezer ilyen exobolygót azonosítottak.
Negyvennégy ország szakemberei fogják használni az űrtávcsövet, egyebek között arra, hogy belessenek a szupermasszív, nagyon nagy tömegű fekete lyukakba.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 15. 17:00, szerda | Életmód
MTA podcast: egyre hosszabb hőhullámok és hevesebb esők alakítják át Magyarország éghajlatát
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek.
2026. Július 15. 16:00, szerda | Életmód
Mintegy hatvan alkotás a megújult Veszprém-Balaton Filmpikniken
A Veszprém-Balaton Filmpikniken mintegy hatvan filmalkotás lesz látható augusztus végén; a filmfesztivál idén megújult koncepcióval várja a közönséget Veszprémben és Balatonfüreden.
2026. Július 15. 14:00, szerda | Életmód
Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat
Az augusztus 20-i rendezvénysorozat a korábban tervezett költségvetés kevesebb mint egyharmadából, egyszerűbb, racionálisabb és költséghatékonyabb szervezési keretek között lesz lebonyolítva
2026. Július 14. 15:00, kedd | Életmód
Véget vetnek a kockázatos és elavult kémiai szúnyoggyérítésnek
A biológiai szúnyoggyérítés országos bevezetésének előkészítését jelentette be Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere.
