Csicsó puszta a Kapos folyó völgyében, a Szakály és a Hőgyész közti szőlőhegy oldalában van. Tolna megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik. Csicsó a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték. A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét, Szabados Fülöp miskei zarándokot 1731-bői említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben egy földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. Az egykori remeteséggel függ össze Remete Szent Antal erős tisztelete Csicsón. A szentnek szobra van a kápolnában, amely előtt búcsú alkalmával gyertyát égetnek a zarándokok. A csicsói búcsújáró templomhoz az északi oldalon csatlakozik a szintén XVIII. századi, kétszintes remetelak, amelyet a közel- múltban állítottak helyre. Búcsúk alkalmával sekrestyének, gyóntatószobának használják. Rövid és kényelmes sétával kereshetjük fel a közeli Szakály Mindenszentek tiszteletére épített plébániatemplomát, amelynek szentélye még a XV. századi gótikus templom maradványa. A dombon túli Hőgyész katolikus temploma a XVIII. század végén épült, egy évszázada azonban erősen átalakították.

Máté Szabolcs, Hőgyész polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem tud másként feljutni Csicsóba, az önkormányzat ingyenes buszjáratával utazhat oda-vissza. Az első busz 10:15-kor indul az iskola elől. A jármű 19 személyes, és szükség esetén többször fordul. A 11 órakor kezdődő szentmisét Mátyás Imre tamási plébános celebrálja, aki szentbeszédet is mond.