Vitéz Tarján Jenő helytörténeti kutatása szerint az 1875/76-os évek telén hatalmas diftéria járvány szedte áldozatait Tamásiban, és az akkor még külön álló Majsamiklósváron. A betegségben 144 gyermek halt meg, volt olyan család, amelyben mind a 6 kicsi elhunyt. Az akkori plébánosok, Siegwarth Ignác és Sissovits János javaslatára a hozzátartozók Szent Fábián és Sebestyén vértanúk közbenjárását kérték a járvány megszüntetésében, amely a visszaemlékezések szerint hamarosan megszűnt. Kezdetben mind a tamásiak, mind a miklósváriak misét mondattak hálából, napjainkban már csak a mikósvári hívek tarják fogadalmukat. Ezt egyikük, Kecskeméti Jánosné így fogalmazta meg: „Nekünk, a jelenben élő miklósváriaknak ezt a megörökölt szép hagyományt őrizni, megtartani és tovább adni is erkölcsi kötelességünk.”
A 2017-es szentmisén is imádkoztak gyermekeikért, unokáikért, és kérték a két segítő szent közbenjárását mindennapjaik munkájához.