A lakás melegét nyitott ajtókon keresztül egy konyhában elhelyezett sziesztakályha biztosította. A műszaki mentéshez a tamási önkormányzati és a dombóvári hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a rekonstrukciót követően veszélyes határérték alatti koncentrációt mértek. A tűzoltóegységek felhívták a lakók figyelmét, hogy a mobil kályhát zárt helyiségekben ne használják.

Vármegyénkben idén már kilenc alkalommal vonultak tűzoltóink szén-monoxid-érzékelők riasztásaihoz. Tavaly egész évben huszonhét, míg 2021-ben húsz esetet regisztrált az Igazgatóság. Az idei számokat vizsgálva a biztonságunkat szolgáló eszközök jellemzően fürdőszobákban és konyhákban üzemeltek.

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet. Az egyéb épületgépészeti berendezéseket – páraelszívó, motoros szagelszívó ventilátor, szárítós mosógép – is figyelembe kell venni a kazán üzemelése során, mert ezek szintén a lakás levegőjét használják.

Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejükre.